Obama és Sarkozy bevállalta, Orbán, Merkel és Gordon Brown nem merte - a dalai lámával akár egy négyszemközti beszélgetés is végzetes lehet a kínai kapcsolatokra nézve. Nem csoda, ha az elmúlt napokban Budapesten járt vallási vezetőt végül egyetlen magyar kormánytag sem fogadta. Kína ugyanis nem viccel, ha "érzékenységéről" van szó; a "szabad világ államai" pedig többnyire respektálják a világ második legnagyobb gazdaságával büszkélkedő Peking ellenkezését.

Tendzin Gyaco, vagyis a XIV. dalai láma most hetedszer látogatott Magyarországra, a miniszterelnökkel való találkozás azonban ezúttal is elmarad. 

A Fidesz annak ellenére sem kockáztatta meg, hogy kormánypártként fogadja a vallási vezetőt, hogy két éve még ellenzékben éppen az ő frakciójuk kezdeményezte, hogy a magyar országgyűlés határozatban ítélje el Kínát Tibettel kapcsolatos fellépése miatt. Az idén így Magyarországon a parlamenti pártok közül egyedül a Lehet Más a Politika hívta meg frakcióülésére a száműzetésben élő lámát.
Hiába ugyanis a nemzetközi Free Tibet mozgalom és a rendszeres tüntetések, a több, mint tízezres tömeg a Papp László Sportarénában és az általános szimpátia a száműzetésben élő láma iránt, a kormány- és államfők még mindig a tűzzel játszanak, ha hajlandók fogadni az idős vallási vezetőt, egy egyszerű négyszemközti beszélgetés az emigráns tibeti vezetővel azonnal Kína rosszallását válthatja ki.

Az Orbán-kormány reálpolitikai törekvéseivel magyarázható, hogy a dalai lámát kedden záruló budapesti látogatása során nem fogadták magas szinten - mondta Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az MTI-nek.

"Az, hogy kormányszinten ezúttal nem fogadták a dalai lámát - eltérően a tibeti vallási vezető 2000-es látogatásától -, beleillik azon reálpolitikaként jellemezhető külkapcsolati törekvésekbe, amelyek kezdetét már Orbán Viktor 2009-es Kínába (és Oroszországba) tett látogatásai is jelezték" - fogalmazott a Távol-Kelet-szakértő.
Az elemző felhívta a figyelmet: Orbán Viktor pártelnökként már akkor hangsúlyozta, egy felelős párt nem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja a világgazdasági centrummá emelkedő Ázsiát, és benne különösen Kínát. Ezen megfontolás hátterében a kutató szerint az állhat, hogy Kína világgazdasági és világpolitikai szerepe az utóbbi tíz évben látványosan megerősödött. 

Kína megkerülhetetlen

Matura Tamás rámutatott: a hatalmas kelet-ázsiai ország vásárlóerő-paritáson számított GDP-jét 2,5-szeresére növelte 2000 óta, idén pedig - Japánt megelőzve - a világ második legnagyobb gazdaságává vált az Egyesült Államok mögött.

Talán ennél is fontosabb, hogy Peking az évi 10 százalék körüli gazdasági növekedést a pénzügyi- és gazdasági világválság közepette is képes volt fenntartani, sőt, nemzetközi politikai, gazdasági és pénzügyi befolyása szembeötlően megnőtt. Nyilvánvalóvá vált, hogy Kína globális kérdésekben immár megkerülhetetlen nagyhatalom, a világgazdaság motorja - hangsúlyozta a kutató. 

A Magyar Külügyi Intézet munkatársa kifejtette: Tibet Peking számára stratégiai jelentőségű, hiszen ütközőzónaként védi a belső kínai területeket, magaslati pozíciót biztosit Indiával szemben, emellett a történelmi Tibet Kína területének egynegyedén terül el. Nem csoda, hogy a kínai vezetés rendkívül érzékenyen reagál minden olyan felvetésre, amely megkérdőjelezi Tibet Kínához tartozását, különösen, mivel az efféle törekvések Kína más tartományaiban is feszültségekhez vezethetnek. 

Zéró tolerancia

Kínában 55 hivatalos kisebbség él, amelyek ugyan csak a lakosság 9,4 százalékát teszik ki, de történelmi területeik az ország területének közel felét ölelik fel. Könnyen belátható, hogy Peking számára elfogadhatatlan kockázatot jelent Tibet függetlenségének bármiféle megvalósulása, hiszen az példaként szolgálhatna más, viszonylag kis lélekszámú, ám nagy területeket magukénak érző kisebbségek számára is; ilyen például az ujgurok lakta nyugati Xinjiang (Hszincsiang) tartomány - mutatott rá a szakértő, hozzáfűzve: a tibeti függetlenedési törekvések kezdettől a dalai láma személyéhez köthetők, így Peking rendszerint élesen tiltakozik a vallási vezető állami szintű látogatásai ellen.

Az elemző megállapította: Tibet kérdése a dalai láma rendkívül aktív nemzetközi szerepvállalásának köszönhetően 50 éve az egyik legismertebb viszály. S bár az elmúlt években megindultak az alacsony szintű tárgyalások a kínai és az 1959-ben Indiába menekült tibeti vezetés között, azok hamar megrekedtek. 

Peking azzal vádolja a dalai lámát, hogy el akarja szakítani Tibetet Kínától. A vallási vezető ezzel szemben azt állítja, hogy csupán széles körű - a Honkongban működőhöz hasonlatos - autonómiáért küzd. A tárgyalások 15 hónap szünet után 2010 januárjában indultak újra a felek között, de az álláspontok egy tapodtat sem közeledtek: Kína elutasította a történelmi Tibet területére kiterjesztendő széles körű autonómia felvetését - mondta Matura Tamás.

A szakértő rámutatott: Magyarország számára Kína fontos és a jövőben egyre fontosabbá váló kereskedelmi partner. "Magyarország, illetve a magyar gazdaság számára rendkívül fontos, hogy a Pekingben eddig elért jó pozíciónkat ne veszélyeztessük, hanem inkább tovább erősítsük" - mondta. 

Arra is kitért, hogy a két ország hagyományosan kiváló viszonyt ápol egymással, így a mindenkori magyar külpolitika nem hagyhat figyelmen kívül bizonyos alapelveket. Ennek megfelelően Magyarország - a világ országainak többségéhez hasonlatosan - nem támogat semmiféle olyan törekvést, amely a Kínai Népköztársaság területi integritását alááshatná - rögzítette.

A Kína-szakértő a dalai láma mostani látogatása kapcsán úgy ítéli meg, a vallási vezető magas szintű fogadása hátrányosan befolyásolhatta volna a kínai-magyar kapcsolatokat, ugyanakkor a tibeti kérdés megoldásához aligha járult volna hozzá. Mint hozzátette, Magyarországnak mint jogállamnak és az Európai Unió tagjának értékrendje alapján ugyanakkor támogatnia kell a tibeti konfliktus békés, dialóguson alapuló rendezését. 

Románia sem volt bátrabb

A szomszédos Romániába azonban hiába kapott meghívást a világbéke egyik első számú nagykövetének számító dalai láma, a viták elkerülése érdekében végül inkább lemondta az utat. A lámát eredetileg Tőkés László európai parlamenti képviselő invitálta meg Erdélybe, hogy idei európai tartózkodása során látogassa meg az első tibeti-angol szótár készítőjének, a magyar Kőrösi Csoma Sándornak a szülőfaluját, illetve tartson nyilvános előadást Sepsiszentgyörgyön, ám a román hatóságok reagálására végül úgy döntött, hogy lemond az útról.

A román külügyminisztérium ugyanis még a várható kínai tiltakozás előtt igyekezett elhatárolódni a meghívástól, a külügyminisztérium pedig szinte azonnal kiadott egy nyilatkozatot, miszerint Románia az egy Kína elvét vallja, és teljes egészében elfogadja Tibet Kínához tartozását. Bár a dalai láma látogatása elsősorban vallási, "ökumenikus" jellegű lett volna, a buddhista vezető végül úgy döntött, hogy "ne okozzon semmilyen kellemetlenséget", végül mégse tesz eleget a meghívásnak, és nem utazik Romániába.

A tűzzel játszanak az államfők 

Hiába hangoztatja azonban az Észak-Indiában élő emigráns tibeti vezető, hogy a különböző utazásaival nem Tibet függetlenségét kívánja kivívni, ha egy-egy állami vezető mégis hajlandó akár csak magánúton is találkozni vele, annak máris sikerül magára haragítania a kínai külügyet.

Így történt ez Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnökkel is, aki még 2008 decemberében a lengyelországi Gdansk városában találkozott a dalai lámával. A találkozó meglehetősen informális keretek között zajlott, a szintén Nobel-díjas Lech Walesa volt lengyel szakszervezeti vezető és köztársasági elnök ünnepségének keretében folytatott ugyanis egymással zárt ajtók mögötti megbeszéléseket a buddhista vezető és a francia elnök, Kína válaszában azonban meggondolatlannak minősítette a lépést. 

A hivatalos kínai álláspont szerint ugyanis a dalai láma fogadása "sérti a kínaiak érzéseit" és "aláaknázza a francia-kínai kapcsolatokat is".

Az európai állami vezetők között meglehetősen merésznek számított a francia elnök lépése, a legtöbb nyugat-európai állam- és kormányfő ugyanis általában visszautasítja a lámával való találkozást. Angela Merkel német államfő 2007 szeptemberében még hajlandó volt leülni beszélgetni a tibeti vezetővel, de a találkozó után erősen megromlott Németország és Kína viszonya, a távol-keleti állam több diplomáciai és gazdasági intézkedést is foganatosított Németországgal szemben.

Az újabb diplomáciai botránytól tartva így a lámát 2008-as németországi útja során néhány tartományi vezetőt és a Bundestag akkori elnökét kivéve már senki nem fogadta. A korábbi brit munkáspárti kormányfő, Gordon Brown pedig szintén 2007-ben még kockáztatni sem merte, hogy esetleg magára haragítsa a kínai külügyminisztériumot, ezért mereven elzárkózott mindenfajta találkozás lehetőségétől.

A kukák mellett kellett távoznia 

Hasonlóan viharos reakciókat váltott ki kínai oldalról az is, hogy az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama idén februárban előzetes határozott kínai tiltakozás ellenére is Washingtonban a Fehér Házban fogadta egy nem hivatalos megbeszélésre a dalai lámát. A találkozó szintén a nyilvánosság kizárásával zajlott, és bár Obama elnök támogatásáról biztosította a száműzött vallási vezetőt, a megbeszélés informális jellegét hangsúlyozta az is, hogy a lámának végül a szemeteszsákok mellett egy oldalsó ajtón kellett távoznia az elnöki rezidenciáról.

Minden elővigyázatosság ellenére azonban a kínaiak így is felháborodtak az eseten, bár a dalai láma 1991 óta minden hivatalban lévő amerikai elnöknél látogatást tesz. A kínai válasz ezúttal viszont a korábbiaknál is hevesebb volt, a külügyminisztérium közleményében ugyanis kijelentette: "az Egyesült Államok súlyosan megsértette a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit".

Tendzin Gyaco rendszeresen hangsúlyozza, hogy az utazásai nem politikai természetűek, nem azért járja a világot, hogy Tibet függetlenségéért kampányoljon, egyedül az erőszak és az elnyomás ellen emeli fel a hangját, de elismeri, hogy a nyugati országoknak fontosak a Kínával kiépített gazdasági kapcsolatok. Érdemeiért és a tisztelet jeleként viszont a legtöbb európai nagyváros, Varsó, Párizs, Róma és Velence után most már Budapest is díszpolgári címmel ajándékozta meg a száműzött vallási vezetőt, ez pedig, úgy tűnik, még Kínának is belefér.

(Forrás: BBC, Guardian, MTI, Hírszerző)