Az elszámoltatási kormánybiztos közlése szerint a filmekben látott érdekhálóként működő, "polipszerű" összefonódásokról ad számot az a több száz megvizsgált tanácsadói szerződés, amelyet 2002 és 2010 között közpénzzel gazdálkodó költségvetési szervek és állami cégek kötöttek magántársaságokkal. Papcsák Ferenc keddi budapesti sajtótájékoztatóján közölte: a törvénysértő ügyekben jövő héten várhatók jogi lépések.

A kormánybiztos kifejtette: a vizsgálat tárgyát 12, elsősorban tanácsadó cég szerződése képezi. Ezek az elmúlt években 636 darab szerződésen keresztül bruttó 12 milliárd forinthoz jutottak, amelyből kilencmilliárd megbízási, tanácsadási díjra ment el.

A kilencmilliárd forint közpénzből - tájékoztatása szerint - csaknem nyolcmilliárdot négy cég - a Telkes Csoport, az IFUA Horváth and Partners Kft., a Develor Tanácsadó Zrt. és a Deloitte Tanácsadó Zrt. - között osztottak el. "A cégek szerződéskötési étvágya és az állam pénzkiadási kedve a második Gyurcsány- és a Bajnai-kormány idején jelentősen megnőtt", hiszen a 7,8 milliárdból mintegy hatmilliárd forint - és 279 darab szerződés - erre az időszakra esik - fogalmazott Papcsák Ferenc.

A szerződések közös eleme a központilag szervezett alkalmazás, az indokolatlanul magas díjazás, a teljesítési dokumentáció részbeni vagy teljes hiánya, ugyanazon munka többszöri állami megrendelése és kifizetése, az arra hivatott állami apparátus helyett magáncégek indokolatlan igénybevétele, valamint indokolatlan továbbképzések "aranyárban", előkelő szállodában, luxustréningeken - mondta Papcsák Ferenc, aki mind a hat pont alátámasztására több szerződést is idézett példaként.

Mint kifejtette, az előző két kormányzati ciklusban költségvetési szervek és állami cégek jelentős része külsős tanácsadóként szinte kizárólag az említett magántársaságokat alkalmazta. "A kivételezett helyzetű társaságok árbevételének tetemes hányada közpénzből származott, és a nagy számú állami megrendelés gyakran megkerülhetetlen piacvezető tényezővé, szereplővé is tette őket" - vélekedett Papcsák Ferenc, aki szerint az állami szektorban gyakorlatilag "kézről kézre" adták ezt a néhány társaságot. Példaként ismertette azt az ajánlatkérő levelet, amelyet a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága küldött az IFUA-nak. A tájékoztatón is kiosztott levélben az olvasható, hogy Draskovics Tibor akkori igazságügyi és rendészeti miniszter szóbeli utasítására keresték meg a társaságot.

Az indokolatlanul magas díjazásra példaként hozta a Deloitte Zrt. és az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság szerződését az elektronikus útdíjrendszerrel kapcsolatban, amely szerint - ismertette a kormánybiztos - ha például a cég munkáját felfüggesztették, a Deloitte-nak a "semmittevéssel" töltött időszakra havi nettó kétmillió forint plusz áfa járt. A szerződést a Deloitte részéről Simor András jelenlegi jegybankelnök és Fülöp András írta alá - tette hozzá. Említett egy másik szerződést is, amely esetben a Deloitte nevében Oszkó Péter járt el.

Az ugyanazon munka többszöri megrendelésével kapcsolatban azt mondta: a Kincstári Vagyoni Igazgatóság 2006 decemberében szerződést kötött a Deloitte-tal egy jelentés készítésére a kormányzati negyeddel összefüggésben, majd 2007 márciusában ugyanerre a feladatra ismét szerződést kötött a céggel.

Papcsák Ferenc közölte: a szakemberek folyamatosan vizsgálják a szerződéseket. A törvénysértő, az állam részére gazdaságilag hátrányos ügyekben a szükséges polgári, illetve büntetőjogi lépések jövő héten történhetnek meg. A kormánybiztos a feljelentések számára egyelőre nem tudott választ adni.

Kérdésre azt mondta, ezt a rendszert nem lehetett volna úgy kitalálni, hogy nincs meg hozzá a megfelelő politikai-kormányzati felhatalmazása e társaságoknak. 

stop