Érted jöttünk, elvtárs, nem ellened! - ez lehetne az MSZP jelszava a politikusbűnözőik ellen indított látszatintézkedése ügyében. Szerecsenmosdatásuk ugyanakkor felvet egy valódi problémát is:Hunvald György 2009. február 10-e óta van fogva, tehát Budaházynál is régebb óta, szintúgy vádemelés nélkül. Megilleti-e az ártatlanság vélelme?
Alább a Népszabadság híre korrigálva.
Az MSZP 'belső elhárítást' épít ki a gyanúba került tagok ellen
Bárándy: „Nem párton belüli ÁVH-t akarunk létrehozni”
Felgyorsítanák a fegyelmi és etikai ügyek kivizsgálását a szocionista pártban. Az új pártelnök Mesterházy Attila a közjogi kabinet tagját, Bárándy Gergelyt bízta meg az új struktúra kidolgozásával. A politikus hangsúlyozta: nem „párton belüli ÁVH-t” akar létrehozni. Tehát igen.
Minden elnökségi tag külön, személyre szóló feladatot (is) kapott a félcigány kinézetű Mesterházy Attilától. A közjogi kabinet tagjaként is tevékenykedő Bárándy Gergely például az alapszabály áttekintését és az etikai, fegyelmi ügyek gyorsabb kivizsgálásának elősegítését kapta feladatként.
Az MSZP az elmúlt időszakban számos alkalommal került nehéz helyzetbe, miután – olykor vezető beosztású – politikusuk, képviselőjük ellen indult rendőrségi, ügyészségi eljárás. A dilemma minden esetben nehezen volt feloldható: a jogerős elmarasztalásig mindenkit megillett az ártatlanság vélelme, az ellenfél által – adott esetben ártatlanul is – kriminalizálni kívánt politikus mellett a párt ki kell hogy álljon. Másfelől viszont nem hagyható, hogy hosszú távon a korrupció, az adott esetben bűnös személyek mindenáron való megvédésének bélyege a párton ragadjon - fogalmazza meg a dillemmát az MSZP-közeli Néphazugság.
Az ehhez hasonló ügyek kezelését jelentősen megnehezíti az MSZP hatályos belső szabályrendszere. Emlékezetes például Hunvald György esete: a VII. kerületi szocialista polgármester párttagságának felfüggesztését sokáig halogatták az érintett együttműködésének hiányában, a budapesti pártvezetés sokáig hiába kérte, hogy a szükséges lépést Hunvald önként tegye meg.
Hasonlóképp voltak nehézségek Hagyó Miklós esetében is, aki mellett sokáig kitartott az MSZP. A volt főpolgármester-helyettes később akkor függesztette fel önként párttagságát, amikor a Magyar Nemzetben megjelent a Balogh Zsolt volt BKV-vezérrel készült interjú, benne az azóta hírhedtté vált „Nokia-dobozos” részletekkel. Hagyó – ettől függetlenül – a parlamenti képviselőségéről nem mondott le, így mentelmi joga egészen az új Országgyűlés megalakulásáig megmaradt. Az új parlament eskütétele utáni percekben vette őrizetbe a rendőrség, azóta is előzetes letartóztatásban van.
A videofelvétellel lebuktatott Wieszt János esetében már gyorsabb volt az elhatárolódás, Lendvai Ildikó akkori pártelnök a „borítékátadós” kisfilm nyilvánosságra kerülése után pár nap haladékot adott csak a képviselőnek, hogy tisztázza magát. Wieszt végül önként függesztette fel párttagságát.
Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy egyik megnevezett politikus ellen sem született még csak elsőfokú bírósági ítélet sem; sőt vádemeléssel sem élt eddig az ügyészség.
„A párttagság részéről határozott igény mutatkozott arra, hogy azokban az ügyekben, amikor bizonyos személyekre és így a pártra is ráragadt a korrupciógyanú bélyege, a lehető leggyorsabban el tudjunk járni. Gyorsan, hatékonyan és igazságosan” – nyilatkozta lapunknak az MSZP országos elnökségének tagja, Bárándy Gergely. A politikus szerint a jelenlegi pártszabályozás sok esetben lassúvá és körülményessé teszi az eljárásokat. Példaként hozta fel, hogy ha valaki az országos etikai és egyeztető bizottság döntése ellen fellebbezni kívánna, úgy azt csak a tisztújító kongresszushoz teheti meg, amely normál esetben kétévente van. „Arra kaptam megbízást, hogy kidolgozzak egy gyorsabb és hatékonyabb eljárási rendet” – erősítette meg Bárándy Gergely.
Az MSZP jelenlegi alapszabálya szerint az országos etikai és egyeztetőbizottság (OEEB) hatáskörébe tartozik az alapszabály értelmezése vitatott kérdésekben, etikai kérdésekben eljárni, de jogosult szervezeti vagy testületi döntéseket is megsemmisíteni, akár tisztújítást elrendelni, extrém esetben szervezeteket feloszlatni. A jelenlegi szabályozás szerint az OEEB hatáskörébe tartozik a megyei etikai bizottságok döntéseivel szembeni fellebbezések elbírálása is. Az OEEB elnökét (hosszú ideje dr. Simon Gábor tölti be ezt a tisztséget) a kongresszus választja meg, a bizottságba a megyei szervezetek delegálnak egy-egy tagot.
Bárándy Gergely a Népszabóság kérdésére elmondta: egy olyan, különálló fegyelmi bizottságot kívánnak felállítani, amely gyorsan és hatékonyan tud dönteni. A maximum négy-öt főből álló testület hoz majd döntést a hasonló ügyekben, fellebbezni pedig az OEEB-hez, az elnökséghez vagy a választmányhoz lehetne majd. „Szervezeti szinten is biztosítani akarjuk, hogy ne első felindulásból meghozott döntések szülessenek. Azt is látni kell ugyanis, hogy a Fidesz megpróbálja kriminalizálni a közéletet, mindenkit feljelentenek, sokszor megalapozott okok nélkül. Csak azért, hogy így készítsék ki, így tegyék tönkre a politikai ellenfeleiket. Azt a nehéz egyensúlyt kell megtalálni, hogy kellő védelmet biztosítsunk párttagjainknak és vezetőinknek az ilyen elvtelen támadások ellen, ugyanakkor a valódi bűnösökkel szemben a lehető leggyorsabban el tudjunk járni szükség esetén” – tette hozzá. Bárándy hangsúlyozta: cél, hogy az első érdemi döntés egy-két nap alatt megszülessen, ha szükséges; és fellebbezés esetén is legkésőbb egy hónapon belül jogerősen is pont kerüljön az ügyek végére. „Nem akarunk egy párton belüli ÁVH-t létrehozni, de a belső védelmi rendszert is aktualizálni kell” – nyilatkozta a Néphazugságnak a szocionista politikus.
(Népszabadság nyomán)
.
Kommentáld!