Nincs nyoma annak az archívumokban, hogy a nagyobb magyarországi napi és hetilapok, vagy a jelentősebb elektronikus és online médiumok közül bármelyik leführerezte vagy leducézta volna a miniszterelnököt az utóbbi hónapokban. Orbán Viktor egy német lapnak adott interjújában beszélt arról, hogy a hazai sajtó mennyire méltatlanul bánik vele.

„Lapozza csak föl a mi újságjainkat, azokban naponta ducénak, führernek, csalónak és rablónak titulálnak” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a legnagyobb példányszámú német bulvárlapnak, a Bildnek adott hétfői interjújában, hozzátéve:  ha Magyarországon "valakinek más a véleménye, mint az ellenfelének, akkor rögtön bűnözőnek vagy csalónak nevezik”.

A magyar kormányfő ezt a lapnak arra a kérdésére válaszolva mondta, hogy „mit tenne az ön új hatósága, ha a Bild egy magyar újság lenne és reggel azzal a címlappal jelenne meg, hogy „Váltsátok le Orbán Viktort!”. A miniszterelnök szerint egy ilyen cím kifejezetten visszafogott, sőt elismerő lenne a Magyarországon megjelenő, őt bíráló cikkekhez képest.

A Hírszerző rákeresett az Orbán által emlegetett kifejezésekre azObserver digitális adatbázisában, de egyetlen olyan cikket, publicisztikát, olvasói levelet sem talált a 2010. május - 2011. január közötti időszakból, amely a kormányfőt „führernek” vagy „ducénak” titulálta volna. A médiafigyelő cég által működtetett adatbázis 420 nyomtatott – országos és megyei – napilap, hetilap, 230 online médium cikkeit gyűjti, továbbá 11 televízió és 20 rádióadó magazinműsorainak leiratát tartalmazza.

A „führer” és az Orbán szavakat tartalmazó szókapcsolatra vonatkozó keresés több tucat találatot dobott ki, ám ezek mind a német sajtóban megjelent írásokat szemléző hazai cikkek. Tavaly decemberben ugyanis a Die Welt „Magyarország mint vezéri állam” (Führerstaat Ungarn) címmel közölt egy elemzést, mely szerint "Orbán Viktor kormányzó Fidesz pártja nyilvánvalóan eltökélte, hogy az egyszer megszerzett hatalmat, kétharmados többsége birtokában, egyhamar nem adja ki a kezéből. Olyan ez, mintha a tekintélyelvű, antiszemita 30-as években megállt volna a film, és most ismét peregni kezdene".

Az osztrák Profilban január elején jelent meg egy írás, amely azt taglalta, hogy a magyar kormány „Európa közepén, lépésről lépésre, céltudatosan és hatalma tudatában vezéri elvre épülő államot (Führerstaat) hoz létre Orbán Viktor személye körül".

Ezeket a cikkeket lefordította és szemlézte a Magyar Távirati Iroda, amit a lapok, sőt még a blogok jelentős többsége is átvett. Az Observer adatbázisa szerint viszont a hazai újságok a legritkább esetben fűztek hozzá kommentárt, ha mégis így történt, akkor sem führerezték le Orbánt. Tény viszont, hogy a magukat baloldalinak valló lapok gyakran „vezérnek” nevezik a miniszterelnököt. A Népszava egy publicistája még júniusban azt írta, „a legdurvább példát véve, Hitler is demokratikus választással került teljhatalomra”.

Egyetlen olyan rádióműsort, találtunk az archívumban, melyben párhuzamot vont az 1930-as évekbeli német politika és a mostani magyar kormány tevékenysége között: a Klubrádióban Bolgár György műsorának egyik betelefonálója vont ilyen mérleget.

Hitler és Orbán neve egyetlen cikkben került egymás mellé: a stop.hu ugyanis pár hete beszámolt arról, hogy terjed a neten egy olyan videó, amely a Bukás című film egy részletét tartalmazza, és amely a médiatörvény visszhangja miatt Orbánt figurázza ki. Ám ez sem egyedi eset, Gyurcsány bukásáról több ilyen videó is terjed a neten, ahogy a legtöbb nyugati politikusról, esetleg sztárról is készült már ilyen paródia.

A „duce” és az Orbán szókombinációra viszont egyetlen találat sincs az Observer adatbázisában az utóbbi 9 hónapból: ezt a két kifejezést a kormányváltás óta egyetlen újságíró sem írta le egy cikken belül.

Tény viszont a magyar nyelvű internet hemzseg az olyan fórumbejegyzésektől, cikkekhez fűzött kommentektől, amatőr videóktól, amelyek lehitlerezik, leführerezik, ritkább esetben leducézik Orbánt. A führer-Orbán szókapcsolatra a Google például 24,6 ezer találatot dobott ki – 61 ezret az Orbán-diktátor kettősre (Gyurcsány pedig 21 ezerszer került kapcsolatba ezzel a szóval) –, és ezek nagy része fórumokból származik.

Az internetes hírportálok rendszerint moderálják a kommenteket, így a nyíltan uszító, gyűlöletet keltő, a közéleti szereplők rágalmazását tartalmazó bejegyzéseket ki szokták törölni. A nagyobb portálok moderálási alapelvei szerint nem korlátozzák az olvasók – esetenként határokat feszegető – véleménynyilvánítási jogát, arra viszont figyelnek, hogy ne alakuljanak ki éles, akár durva, öncélú viták.

A Hírszerző szerkesztősége is törli a nyíltan uszító bejegyzéseket, ám a lehető legszélesebben értelmezve a véleménynyilvánítás szabadságát a politikusok – legyen az bárki – „leführerezését”, vezérnek titulálását nem tiltja. Szerencsére eddig ritkán fordult elő, hogy az olvasóinkat ennyire elragadta az indulat, de ez épp úgy érintette Gyurcsány Ferencet („KISZ-füherer”), mint a mostani miniszterelnököt.