.

A február 13-i, szombat délutáni antifaszista tüntetésről szóló tudósításokat olvasva szomorúan kellett tudomásul vennem: nem hajlandók velem, a „fasisztával” párbeszédet folytatni. Ezen kívül valamelyik hős partizán pedig még a következő világtörténelmi jelentőségű megállapítással örvendeztette meg a világ közvéleményét: „A hóhérnak nincs arca”.

Igen, tényleg hihetetlen, de éppen ez a felirat szerepelt az egyik magasba tartott táblán. Őszintén szólva magam is csodálkozom, miután hosszú évtizedek óta rendszeresen mutogatják Adolf Hitler szörnyűséges arcát, és még a történelemkönyvekben is odahelyezik a gyanútlan gyerekek elé a náci vezért ábrázoló fotókat. Sőt, még a Holokauszt Emlékközpont kiállításain is látni lehet a félelmetes Füfhrert. Vagy nem ő lenne a hóhér? De akkor ki? Szálasi? De hát róla is sok fénykép készült. Vagy Oszama bin Laden? De hiszen őt is annyit mutogatták már a tévékben, hogy bárki azonnal felismerné, ha szembe jönne vele az utcán. Ki tehát az a hóhér, akinek nincsen arca? Netán Budaházy György lenne? Nem, ő sem lehet, mivel számtalan alkalommal láthattuk őt a különböző hírműsorokban, annak ellenére, hogy a „személyiségi jogok védelmére” hivatkozva a valamilyen okból letartóztatott személyek arcát el szokták takarni a médiumokban.

Mármost tehát tanácstalan vagyok, ámde valószínűnek tűnik, hogy a „hóhérok” nyilvánvalóan a mai magyarországi „fasiszták” lehetnek, akik nem csak „fasiszták”, de még „holokauszttagadók”, „rasszisták”, „antiszemiták” és „nácik” is. Mindez így együtt. Logikailag azonban nem stimmel ez az egész. Nem értem ugyanis, hogy most baj-e az, hogy „nincs arcunk” nekünk, „fasisztáknak” és „hóhéroknak”, vagy ez a jó? Ha ugyanis baj, vagyis kifogásolják, hogy „nincs arcunk”, akkor most megmondom, miért nincs: pontosan azért, mert „nem hajlandók párbeszédet folytatni a fasisztákkal”. Hát mit tegyen az a „hóhér” és „fasiszta”, akivel nem folytatnak párbeszédet? Hogy mutassa meg az arcát? Megmutatnám én, de nem állnak szóba velem. Meg még az is lehetséges, hogy letartóztatnak. Ugyanis a február 13-i, a „fasisztákkal nincs párbeszéd” jelszó alatt lezajlott, hatalmas tömegeket megmozgató tüntetésen a Magyar Antifasiszta Liga elnöke a következőt mondta: „itt az idő, hogy az eddiginél erőszakosabban és határozottabban követelje minden demokrata, antifasiszta és antirasszista a holokauszttagadás igenlésének és a gyűlöletbeszédnek a közösség elleni izgatásának a megakadályozását.” Csapdahelyzet ez a javából. Ha erőszakosan akarnak a szólásban megakadályozni, nem tudom megmutatni magam. Roppant kínos.

Az is lehetséges persze, hogy a mai „hóhérok” is szándékosan takarják el az arcukat, noha a hős antifasiszta harcosok szeretnék róla lerántani a leplet. Bezzeg ha szóba állnának a fasisztákkal, akkor meglátnák az arcukat is, de azt sem akarják. A legjobb persze az lenne, ha „fasiszták” és „hóhérok” nem léteznének, de ez valahogy sohasem jön össze, mert valamilyen rejtélyes okból mindig gyűlölködik itt valaki. Hogy miért, azt nem lehet tudni. Nyilván az ember már csak ilyen, talán ez egy örökké tartó harc a Gonosz ellen, amely folyton felüti fejét, de aggodalomra semmi ok, mert szerencsére az antifasiszták, vagyis a jó emberek, mindig résen vannak, és lesújtanak a világ békéjét és jólétét fenyegető sötétben bujkáló fasisztákra.

Zábori László

.