Megbízhatósági vizsgálat, környezettanulmány, törvényes bűncselekmények – rövid pórázra vette a rendőrséget az új törvény. A hazafias érzelműeket is kiszűrhetik.

A Nemzeti Együttműködés Programjának 2.5 pontja szerint: „a rendőrök által elkövetett visszaélések, korrupciós ügyek, bűncselekmények tűrhetetlenek…” – ezzel a felütéssel kezdődik az új rendészeti salátatörvény indoklása. Márpedig az emberek rendre vágynak, úgyhogy a jelek szerint a Belügyminisztérium nekifeküdt a bűnös rendőrség megtisztításának is. (Miközben a közbiztonságnak – noha ez is a rendóhaj része – jóval kevesebb teret szentel az új jogszabály.) A purgálás – szemben az eddigi gyakorlattal – nem korlátozódik pusztán a rendőrségre (amit eddig az RSZVSZ monitorozott).

Ezután a tűzoltókat, a katasztrófavédelmiseket, a közterület-felügyelőket, a nemzetbiztonsági szervek munkatársait, illetve a NAV munkatársait (a korábbi vám- és pénzügyőröket és apehosokat) szintén vizsgálja az újonnan létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ). A szervezet egyetlen „részlegre” nem ügyel árgus szemekkel, mégpedig a Terror Elhárítási Központra (TEK), amit gyakorlatilag Orbán Viktor kívánságára alapítottak, és egyik fő profilja a miniszterelnök és a köztársasági elnök őrzése. (A két közjogi méltóságot korábban a Köztársasági Őrezred védte, ám úgy tűnik, ez kiesett a pikszisből.)

Visszás élethelyzetek

Ráadásul nem csak a fent említett szervezetek hivatásos állományát fésüli át időről időre az NVSZ, hanem az ott dolgozó köztisztviselőket és közalkalmazottakat is. Így az új jogszabály értelmében a „civilek” is kötelesek beleegyezni, hogy belépésükkor és munkavégzésük közben véletlenszerűen módon ellenőrizzék őket. Az alapvetés, hogy a fegyveres állomány tagjainál és a közszolgáknál megvizsgálják az „úgynevezett kifogástalan életvitelt”, illetve lesz megbízhatósági vizsgálat is. Hogy ez mit jelent, azt egyelőre senki nem tudja, ugyanis a kontroll mikéntjét majd a kormány rendeletben határozza meg – valamikor. Persze az első értelmezés az, hogy ezek az emberek nem hanyagolják-e munkájukat, nem fogadnak-e el kenőpénzt, nem élnek-e vissza hivatalukkal. Az más kérdés, hogy például az sem tesz eleget a kifogástalan életvitel körülményeinek, aki korábban hitelt vett fel, majd a forint gyengülése okozta törlesztőrészlet-növekedés miatt eladósodott, így kvázi sebezhetővé vagy zsarolhatóvá vált. (A kérdés persze ebben az esetben is az, hogy mikor gondolja úgy a belső ellenőrzés, hogy emiatt elmozdít valakit pozíciójából.)

45 nap stressz

Ha valami kipattan a megbízhatósági vizsgálat során, akkor az ügyben fegyelmi vagy szabálysértési vizsgálat nem indítható – magyarán azonnal büntetőügy lesz a feltárt visszásságból. Hogy a megfelelő munkavégzést az NVSZ ellenőrizhesse, a jogszabály szerint az eljárás a valóságban is előforduló, vagy legalább feltételezett élethelyzeteket hoz létre. Ennek érdekében – bírói engedélyhez nem kötődő módszerekkel – a vizsgálódó szerv titkos információkat gyűjthet. Az egyik módszer az említett szimulált helyzetek előállítása, ami során a vizsgálatot végzők akár törvényt is sérthetnek, például elkövethetnek magánlaksértést, élhetnek hamis váddal, félrevezethetik a hatóságot, vámszabálysértést vagy orgazdaságot követhetnek el. (Egy szélsőséges példa: ha egy rendőri vezetőnek a „tégla” azt súgja, hogy Pintér Sándor személyes óhaja, hogy egy szabálysértést elsikáljanak, az kemény dió: ha a vizsgált vezető nem teszi, attól tarthat, hogy miniszterével kerül szembe, ha követi a valósnak vélt súgást, repül.) Ráadásul a megbízhatósági vizsgálat Damoklész kardjaként lóg az érintettek feje fölött, ugyanis megkezdéséről nem kell szólni, csak befejezéséről kell tájékoztatni a delikvenst. És évente háromszor – 15 napos időkeretben – lehet ilyen kutakodást foganatosítani, azaz a szervezetek tagjainak 45 napot úgy kell végigdolgozniuk, hogy akár figyelhetik is őket.

A családot is

Viszont felső kontroll azért akad, bár az eredeti tervezetben nem ez szerepelt, de a benyújtott javaslat úgy rendelkezik, hogy e vizsgálatról az ügyészt – csatolva az intézkedési tervet – tájékoztatni kell, és az ügyésznek két napja van, hogy megtagadja vagy jóváhagyja az ellenőrzést. A kifogástalan életvitel ellenőrzésénél kissé lazábbak a szabályok: ugyanis itt sem a vizsgálat megkezdéséről, sem annak befejezéséről nem kell tájékoztatni az érintetett, legfeljebb az ellenőrzés eredményéről. Ha pedig valaki nem megy át a szűrön, akkor munkaviszonyát nyomban meg kell szüntetni – és ez esetben végkielégítésre sem jogosult. (És az némiképp túlzásnak hat, hogy belépéskor – immár a közszolgák esetében is – egy környezettanulmányt végeznek, ami a családot is érinti.) Miközben pedig az NVSZ ilyen erős ellenőrzési jogosítványokkal rendelkezik, a szervezet működését gyakorlatilag senki nem firtatja, legalábbis a törvény e testületnél még egy ellenőrzési részlegről sem beszél. És mint a cikk elején említettük, a TEK-et sem ellenőrzi senki.

Miniszteri szó

A jelek szerint ugyanis az NVSZ és a TEK az új rendészeti rendszer hatalomhű magja. Ez a két, összesen mintegy 1800 főt foglalkoztató szervezet tagjainak díjazásában is megnyilvánul: az NVSZ munkatársai illetményük akár 250 százalékát meghaladó pótlékra lehetnek jogosultak, míg a TEK esetében a felső határ 450 százalék. (Megjegyzendő: ez az illetményalapú pótlék egy „normál” rendőr esetében 45 százalék, és az állomány mintegy 70-75 százaléka kevesebbet keres majd az egykulcsos adórendszernek hála, igaz, azt egyelőre nem tudni, hogy a családi kedvezmények ezt a kiesést mennyire kompenzálják.) Továbbá nem világosak a szervezetek feladatkörei, legalábbis a törvény szerint ha Belügyminisztérium alá rendelt szervezetek esetében hatásköri átfedés alakul ki, akkor a miniszter szava dönt – ez pedig erősíti a személy- és politika függőséget, hiszen a szervezetek nem támaszkodhatnak a jogszabályokra.

(ATV)