Ugyanaz, a Dr. Surányi József vezette bírói testület ítélkezett pénteken hét vádlott ügyében, mint aki két nappal ezelőtt három embernek felfüggesztett, egynek pedig letöltendő börtönbüntetést hagyott jóvá.

Az eljárás 30 vádlottal indult, akik közül 21-en fellebbeztek az elsőfokú döntések ellen. A 21 vádlott ügyét szétválasztották, vagyis csoportosítva tárgyalták a  Fővárosi Bíróságon gyakorlatias okokra (a sok vádlott és ugyanannyi védő számára megfelelő nagyságú terem biztosítása körülményes) hivatkozva. Pénteken 7 vádlott ügyét tárgyalta másodfokon a bírói testület. A vád mindannyiuknál társtettesként elkövetett közérdekű üzem működésének megzavarása, illetve ehhez néhány vádlott halmazatban hatóság elleni erőszak és rongálás bűntettének vádját is megkapta.
 
Az elsőfokú bírói testület Szabó Noémi elnökletével január 15-én meghozott döntésében az alábbi büntetéseket szabta ki E. Tamás és társai ügyében: 1. rendű vádlottnak 1 év 2 hónap börtön, 3 évre felfüggesztve; 3. rendű vádlottnak 1 év 10 hónap, 3 évre felfüggesztve; 5. rendű vádlottnak 1 év 8 hónap, 3 évre felfüggesztve; 6. rendű vádlottnak 1 év büntetés, 2 évre felfüggesztve; 10. rendű vádlottnak 1 év 4 hónap letöltendő börtönbüntetés; 11. rendű vádlottnak 1 év 8 hónap, 3 évre felfüggesztve; 30. rendű vádlottnak 2 év, 4 évre felfüggesztve. Legsúlyosabb következménye az elsőfokú bírósági döntésnek a 10. rendű vádlott esetében volt, aki letöltendő börtönbüntetést kapott, mivel már volt felfüggesztett börtönbüntetése egyéb ügyekben. Nem mellesleg a 10. rendű vádlott katonai szolgálatai miatt többek közt egy köztársasági elnöki érdemrend tulajdonosa, amit Göncz Árpádtól vett át.
 
Dr. Surányi József tanácsa a 10. rendű vádlott büntetését letöltendő helyett 3 év felfüggesztettre módosította, a többieknél érdemben helybenhagyta az elsőfok döntését (csupán kisebb módosításokat hajtott végre a vádpontok megfogalmazásában). Helybenhagyta a közérdekű üzem megzavarása tényállást annak ellenére, hogy több védő is kifogásolta a Tv, mint közüzem definiálását. Mivel törvényileg pontosan meghatározzák mi tartozik a közüzemek sorába, és a Tv nem szerepel a felsorolásban, az ügyészség olyan nyakatekert módon erőltette rá a vádpontot az ügyre azzal, hogy a tv műsorszórását távközlési működésnek tartja, annak ellenére, hogy ez a törvény megerőszakolása. Egyrészt a tv logikusan nem tekinthető közüzemnek, hiszen műsorszórása józan paraszti ésszel felfoghatóan nem távközlés, másrészt a tüntetők épp egy petíciót szerettek volna beolvasni, tehát ők nem akarták a műsorszolgáltatást leállítani, sőt. 5. rendű vádlott ügyvédje a helyzetet jól megvilágító hasonlatot hozott fel védekezésül: amennyiben valaki betör például egy ügyvédi irodába, ahol található telefon, ez a cselekedete természetesen nem fog közüzem megzavarásának minősülni, pedig az ügyészség erőszakolt logikája szerint a telefon eltüntetése megakadályozza a távközlést, vagyis ugyanannyira meríti ki a közüzem megzavarásának bűntettét, mint a tv műsorának leállása. Kacagtató módon a Magyar Televíziónak okozott károk közt szerepelt a tv-műsor aznapi kiesése miatt elszenvedett kár, valamint a másnapi műsorrend felborulása. Mindez a kár több millió forintra rúg az ügyészség szerint. Aki kicsit is ismeri a Magyar Televízió műsorait, az csak harsányan nevet ezen az enyhén szólva eltúlzott értékbecslésen.
A védőügyvédek hivatkoztak a parlamenti vizsgálóbizottság jelentésére a 2006-os őszi események kivizsgálásáról, az abban megállapított rendőri és rendőrvezetői mulasztásokra, törvénytelenségekre. Többen kifogásolták, hogy az első fokon eljáró bíróság nem vette figyelembe a védelem bizonyítási indítványait, viszont hangsúlyosan vetette latba azokat a szakértői véleményeket, amelyek csak irányadóak lehetnek, nem bizonyító erejűek. 30. rendű vádlott esetében például az antropológiai szakértői vélemény azt mondta ki, hogy a videofelvételen valószínűsíthetően a vádlott látható, azonban ezt nem lenne szabad a vádlott terhére róni, mivel nem minden kétséget kizáróan bizonyító erejű az antropológiai szakértői jelentés.
 
Az első fokon eljáró bíróság több tekintetben is felháborító módon hozta meg döntését, ugyanis több védő egybehangzó véleménye szerint a Szabó Noémi vezette testület erőteljesebben képviselte a vádat, mint az ügyészség. Két esetben, a 6. rendű, és 10. rendű vádlottnál is az ügyészség enyhébb büntetést javasolt, a bírónő azonban 6. rendűnél felfüggesztett, 10. rendűnél letöltendő börtönbüntetést szabott ki. Jogilag erre lehetősége van, de maga Dr. Surányi József bíró is elismerte, hogy ritkán fordul elő, hogy a bíróság nagyobb büntetést szabjon ki, mint amit az ügyészség javasol. (Annyi káröröm kijár a vádlottaknak, és a rádió olvasóinak is, hogy Szabó Noémi bírónő állítólag idegkimerülés miatt kezelés alatt áll, mivel annyi kritikát és szitokszót kellett végighallgatnia ámokfutása során, hogy nem bírta idegekkel. Információnk nem megbízható forrásból származik, de reméljük megfelel a valóságnak.-SZKR)
 
A másodfokú bíróság is elfogadta a védőknek azon érvelését, hogy éppen ugyanabban az épületben, a Fővárosi Bíróságon elhangzott, hogy a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatban a rendőrök hazudnak és falaznak egymásnak. Ezt a parlamenti vizsgálóbizottság is megállapította. Valamint 6. rendű vádlott esetében a védőügyvéd elmondta, hogy ügyfele a 3 napos Markó utcai, és a 9 napos Venyigében töltött előzetes során több törvénytelenséget szenvedett el. Védencét meghallgatták tanúként a Markó utcai börtönben elkövetett brutalitásokkal kapcsolatban, de egy őr ellen sem indult eljárás. A Venyige utcában pedig olyan zárkatársakkal töltött együtt kilenc napot védence, akik emberölésért letöltendő büntetésüket ülték. Előzetes letartóztatottak és letöltendősök összezárása a Büntetés-végrehajtási Intézet és a Btk. Törvényeit is súlyosan sérti. A legtöbb vádlott volt előzetes letartóztatásban, majd házi őrizetben is.
Több vádlott anyagi helyzete ellehetetlenül az ellenük folyó eljárás miatt. 5. rendű vádlott nem gyakorolhatja tanári hivatását, mivel nem tud tiszta erkölcsi bizonyítványt felmutatni. Az elsőfokú bíróság azt is megtagadta tőle, hogy előzetes mentesítésben részesítse (aminek eredményeként munkába tudna állni már a felfüggesztett ideje alatt). A másodfokú bíróság számára megadta az előzetes mentesítést, így remélhetőleg valamennyire rendeződik az élete. Több vádlott 200-300 ezer forint közti bűnügyi költség megtérítésére kötelezett, amit végső esetben végrehajtóval fognak beszedni.
 
Utolsó szó jogán 10. rendű vádlott elmondta, hogy két család helyzete (köztük kiskorú gyermek) fog ellehetetlenülni, amennyiben neki börtönbe kell vonulnia. Tagadta a terhére rótt cselekményeket 6. rendű vádlotthoz hasonlóan. 11. rendű vádlott elmondta, hogy véleménye szerint koncepciós per zajlik, az ítéletet már meghozták. Nem a bíróság fog igazságot szolgáltatni, hanem a történelem.

(Szent Korona Rádió)