A kormány egyelőre nem tervezi a kétharmados törvénynek számító sztrájktörvény módosítását - erősítette meg Kontur Pál a Fidesz Munkástagozatának vezetője. Az ügy annak kapcsán került előtérbe, hogy Szabó Máté az állampolgári jogok biztosa a napokban jelezte: a sztrájktörvény egyes elemei sürgős felülvizsgálatra szorulnak, ugyanis nincsenek összhangban a gyakorlat követelményeivel.

A kormány egyelőre nem tervezi a kétharmados törvénynek számító sztrájktörvény módosítását - erősítette meg lapunk információját Kontur Pál a Fidesz Munkástagozatának vezetője. A politikus kifejtette, hogy a sztrájkjog a dolgozó emberek alapjoga, s egy munkavállalónak ez az utolsó lehetősége arra, hogy érdekeit érvényesíteni tudja

Kontur Pál hangsúlyozta, hogy a munkavállalók soha sem sztrájkban gondolkodnak, hanem azt szeretnék elérni, hogy biztos munkahelyük és a megélhetésüket biztosító körülmények álljanak fenn. 

Azon lehet vitatkozni, mi az elégséges szolgáltatás, de a sztrájknak a világon mindenhol van kultúrája - mondta Kontur Pál.

Szabó Máté az állampolgári jogok biztosa még hétfőn ismételte meg korábbi álláspontját, miszerint a sztrájktörvény egyes elemei sürgős felülvizsgálatra szorulnak, s nincsenek összhangban a gyakorlat követelményeivel.

Az ombudsman a sztrájkjog érvényesülését, illetve a sztrájkgyakorlatot vizsgáló kiemelt projektjében már tavaly felhívta a figyelmet arra, hogy a sztrájk jogszerű gyakorlásának szabályai nincsenek kellőképpen kidolgozva. Ezért felkérte az érintett minisztériumok vezetőit, hogy vizsgálják felül az ezzel kapcsolatos joganyagot. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa most újra felhívja a figyelmet arra, hogy nemcsak az egyes ágazatokban hiányosak a sztrájk gyakorlásának szabályai, hanem arra sincs iránymutatás, hogy a rendőrség mit tehet, vagy mit nem tehet sztrájk esetén.

Az ombudsman egy konkrét esetet is említett: egy vállalkozás arról panaszkodott ugyanis, hogy nem kap segítséget a rendőrségtől. A cég megállapodott egy másik vállalkozással a saját vasanyaga feldolgozásáról. A terméket azonban nem tudja elszállítani a megbízott üzem telephelyéről, mert ott a dolgozók sztrájkolnak, és nem engedik hozzáférni a jogos tulajdonához. A jogai kikényszerítéséért a rendőrséghez fordult, de az nem lépett közbe.

Kontur Pál az esetre reagálva megismételte: a munkavállalók sohasem sztrájkolni akarnak, hanem dolgozni, ezért érdemes lenne megvizsgálni a másik oldalt is. Felidézett egy németországi esetet, amikor egy acélgyár alkalmazottai tagadták meg a munkát, emiatt viszont leállt egy olasz autógyár. Ez hozzátartozik a sztrájkhoz - fogalmazott. 

A szakszervezetek módosítanának, meg nem is a sztrájktörvényen

Bárdos Judit a Belügyi- és Rendvédelmi Dolgozók Szövetségének elnöke szerint igazságtalan, hogy a rendvédelmi szerveket teljesen kizárták a sztrájk gyakorlásából. Nem pusztán a mentőknek, rendőröknek, tűzoltóknak tilos a tüntetés, hanem az annál a szervnél dolgozó közalkalmazottaknak és köztisztviselőknek is.

Bárdos Judit emlékeztetett: a BRDSZ még 1992-ben fordult emiatt az Alkotmánybírósághoz, a tíz év múlva meghozott ítélet azonban elutasította az indítványukat. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta, valóban szabályozni kell a még elégséges szolgáltatást, és így a rendőrök is beletartozhatnának a sztrájkolók körébe. 

Pataky Péter egyik korábbi interjújában azt mondta: "a jelenlegi sztrájktörvény a kritikák ellenére alkalmas arra, hogy ezt a lehetőséget szabályozza. Minden szabállyal lehet élni és visszaélni, ezért én azt téves útnak tartom, hogy szabályozással akarunk valamilyen rossz gyakorlatot, rossz kultúrát megváltoztatni, és emiatt az egész szabályrendszert megváltoztatjuk. Az adórendszerrel is ez a helyzet: ha valaki kijátssza az adótörvényt, akkor erre nem az a reakció, hogy megbüntetik, hanem elkezdik úgy módosítgatni a szabályokat, hogy utána már minden becsületes, rendesen dolgozó ember hátrányba kerül. Nem akarjuk, hogy ez történjen a sztrájktörvénnyel is" - jelentette ki.

A munkáltatói oldal úgy tudja, változhat majd a törvény

A munkáltatói oldal soros elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy álláspontjuk szerint mindenképpen módosítani kellene a törvényen. Zs. Szőke Zoltán úgy vélte, hogy az elmúlt évek eseményei megmutatták, hogy a törvényi szabályozást több ponton - így például az elégséges szolgáltatás kérdésében - módosításra szorul. 

Zs. Szőke Zoltán azt is hozzátette: ugyan konkrét egyeztetések még nem folytak erről, de ő úgy tudja, hogy a kormány a későbbiekben tárgyalna a sztrájk szabályainak megváltoztatásáról. "A munkáltatói oldal őrült volna, ha az ügy még az év vége előtt napirendre kerül" - mondta.

A Népszava kereste az illetékes minisztériumot is, de eddig nem érkezett válasz.
nepszava.hu