Az állami működést szigorú protokoll-törvények szabályozzák. A jelenlegi struktúráról kérdeztük Görög Ibolya protokollszakértőt.

A politikai vezetésben új pozíciók jelentek meg, ilyen például a miniszterelnök-helyettesi poszt. Milyen változások tapasztalhatóak még ezen kívül az ország vezetésében?

Az állami vezetők feladatát, illetve azok sorrendiségét mindig is törvény szabályozta. A most érvényben lévő törvény szerint a miniszterelnök-helyettesi poszt valóban újdonság, továbbá érdekes, hogy a minisztériumokban az előző négy-hat évben csak egy államtitkár volt, jelenleg pedig kettő van, plusz a helyettes államtitkárok. Ők tartoznak az állami vezetők közé. Magyarországon az öt közjogi főméltóság továbbra is megmaradt; a köztársasági elnök, miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és Legfelsőbb Bíróság elnöke.

Tehát a közjogi főméltóságok körében nem tapasztalható változás?

Velük kapcsolatban az a meglepő, hogy korábban mindig öten álltak a nemzeti lobogó felvonásakor a zászlórúd mellett, ami most megváltozott. A köztársasági elnök, a miniszterelnök és házelnök állt ki, az Alkotmánybíróság- és a Legfelső Bíróság elnöke nem. Továbbá, ők hárman sem a lobogó rúdjánál, hanem a Parlament főkapujában álltak. Ráadásul a lobogót sem először a zászlórúdhoz vitték, hanem a három máltósághoz, ahol a díszőrség parancsnoka engedélyt kért a köztársasági elnöktől a zászlófelvonásra. Miután megkapta az engedélyt, visszakanyarodott a zászlórúdhoz. 

Mi lehetett ennek az oka?

Valószínűleg a kommunikációs szakemberek dönthettek úgy, hogy ők hárman képviseljék az államiságot. Bár az is előfordulhat, hogy az alkotmánybíróság elnöke és a legfelső bíróság elnöke valahol vidéken volt. 

Korábban különálló minisztériumokat összevontak, például a Nemzeti Erőforrás Minisztérium magába foglalja az Oktatási, Kulturális, Egészségügyi Szociális és Munkaügyi minisztériumokat. Hogyan változik ezáltal az egymáshoz való viszonyuk?

Ezek a miniszterek továbbra is az állami vezetőknek kijáró protokollban részesülnek. Továbbá kineveztek közigazgatási államtitkárokat, illetőleg úgynevezett parlamenti államtitkárokat, akik szintén hasonló "bánásmódban" részesülnek. 

Hogyan néz ki a miniszterelnök-helyettesek és nagykövetek kapcsolata?

A diplomáciai testület vezetőit, tehát a nagyköveteket ugyanolyan rendben fogadhatják, mint bárki más, ha erre a nagykövet időpontot kér. 

A Dalai láma hazánkba látogat. Ilyen esetben például milyen protokoll lép érvénybe?

Célszerű, ha az állami vezetők közül valaki fogadja. A Külügyminisztérium a szakmai döntés szintje ebben a kérdésben, aki eldönti, hogy a két ország kapcsolatában mennyire kell a vallási vonalat hangsúlyozni. Például Orbán Viktor a Dalai Lámával nem azért nem találkozik, mert nem kedveli, hanem a Külügyminisztérium azt mondta, hogy a kínai kapcsolatoknak ez a lépés feltehetően nem tenne jót. Abban viszont biztos vagyok, hogy valamely miniszteri szinten képviselteti magát a kormány. 

Információink szerint a Parlamentbe is ellátogat Őszentsége. Kik fogadhatják őt ott?

Például az Országgyűlés Emberjogi-Vallásügyi Bizottsága is találkozhat vele. 

Abban az esetben, ha Őszentségét Budapest díszpolgárává választják, akkor sem illik megjelennie a miniszterelnöknek?

Ez a főpolgármesternek az egyedüli joga. Ebbe a kormány nem szól bele. Feltehetően ilyenkor a felügyelő miniszter, vagy esetleg az államtitkár jelen van. De ez a két ország kapcsolatait nem befolyásolja. Az esetben befolyásolná csak, ha mindez állami kitüntetés volna.