Igazukat bizonygatják a Világbank tisztségviselői, akik pénzt adtak 19 kínai és indiai üzemnek, melyek elégetik a hűtőrendszerekből származó gázokat. A Kiotói Jegyzőkönyv értelmében ezek az üzemek emissziós kvótákat kapnak az ENSZ 2,7 milliárd dolláros Tiszta Fejlődés Mechanizmus (CDM) programjának keretében. A zöld csoportok azonban káros légszennyezéssel vádolják az erőműveket és helytelenítik a Világbank támogatását is, jelentette a Reuters.
A kvótarendszert elemző civil szervezet, a német CDM Watch és több más zöld csoport azzal vádolta az üzemeket: növelik hűtőgáz-termelésüket, hogy annak semlegesítése révén minél nagyobb értékben részesüljenek kvótákban. Az indiai és kínai cégek több millió dollár értékben részesülnek kibocsátási engedélyekben. Szakértők szándékos "üvegházgáz-túltermelést" emelgetnek.
A CDM vizsgálja az ügyet, és amíg nem jut eredményre, öt üzemnél függesztette fel a kvóta-kiosztást. Ebből kettőben van Világbank-pénz. A Világbank vitatja a CDM Watch állítását, mondván az túl szűken értelmezi az emissziót és több technológiai paramétert nem vett számításba. A CDM Watch a fenntartásokra reagálva megerősítette a vádakat: sok cég milliós hasznokat fölöz le az ENSZ CDM-kvótarendszeréből. Azt is kritizálják, hogy a Világbank a saját nézetét és döntéseit védi, holott az ENSZ-vizsgálat még nem zárult le, hivatalos konklúzió tehát még nincs.
Légköri piac és profit
A HFC-23 (szénhidrogén fluor 23) nevű üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátása áll a vita hátterében, melyet e vegyi létesítmények állítólag bőségesen ontanak magukból - és ami a botrány alapja: bőségesebben, mint a CDM-programban részt nem vevő új üzemek!
A Világbank a fejlődő országok kapacitásainak 25(!) százalékos növekedésével indokolja a HFC-23 gázok kibocsátásának növekedését. A bank Umbrella Carbon nevű alapja két kínai üzemmel szerződött 130 millió ÜHG-tonnáról szóló kvóta megvásárlására, több éven át, egészen 2013-ig. A "karbonpiacok" jelenlegi árfolyamát tekintve ez 2,2 milliárd dollárnak felel meg!
A CDM-kvótarendszerbe 2326 olyan céget engedtek be, mely csökkenti a légszennyezést. A kiosztott kvóták több mint felét azonban a szóban forgó 19 üzem kapta meg!
Nem ez az első eset, hogy a Világbank befektetései és kölcsönei vitát váltanak ki - nemcsak környezetvédő csoportok tiltakozása miatt, hanem a bankot üzemeltető donor tagországok körében. Márciusban a szervezet két legnagyobb tagja, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia fenyegetőzött azzal, hogy visszavonják 3,75 milliárd dolláros támogatásukat, amennyiben a Világbank kölcsönt nyújt Dél-Afrikának széntüzelésű erőművek építésére. A két ország szerint megengedhetetlen, hogy az éghajlatváltozás korában ilyen projektre kaphasson világbanki segélyt bármely állam a világban.
Kommentáld!