.

Igaz Magyar Honfitársaim! 

Úgy tartja a mondás: Ahol nagy a baj, ott közel a segítség! -- Én már érzem is közeledtét. 

Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában, páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra! /Pió Atya/ És én tudom, ki ez a gyönyörű madárka. Ki is repült már! 

Igen, kérjük! Kérjük hangosabban minél többen Isten segítséget. Kérjük holnap Budapesten, a Deák téren is oly hangosan, hogy könyörgésünk felhangozzék a Magasságos Egekig. 

Az utóbbi hetek, napok nem sajnálták kényeztetni azon kedves magyar honfitársaim lelkét, kik időt tudtak szakítani, és el tudtak jutni Jobbikos rendezvényekre, lakossági fórumokra. 

Ezen a héten Hitvesemmel két Jobbikos rendezvényre mentünk el. Most csütörtökön az újpesti Ady Endre Művelődési Központba, ahol Vona Gábor és Pörzse Sándor volt a fő "menü", de ide pontban 18 órakor, ám mégis megkésve érkeztünk, mert a ruhatárig se jutottunk el. 

A tágas előtérben is annyian voltak, hogy a tömeg morajától nem lehetett hallani a kihangosított beszédeket. Innen boldogan távoztunk annak ellenére is, hogy gyakorlatilag hiába mentünk. 

Tegnap, szombaton már sokkal óvatosabbak voltunk, és több, mint egy órával kezdés előtt érkeztünk a XIII. kerületi József Attila Művelődési Házba. Itt is teltházas rendezvény volt, Pörzse Sándornak és Morvai Krisztinának tisztelegtünk felállva, szűnni nem akaró vastapssal. 

Ekkora szeretet, ami minden rendezvényen feléjük árad, feltétlen hűségre kötelezi Őket, és ezt képtelenség nemes tettekkel nem viszonozni. Ezt a bizalmat nem lehet már eljátszani!!! 

Pörzse Sándort mintha kicserélték volna; nem kell többé minden szavát meggondolnia. Hála az égnek!!! -- nem liheg többé a nyakába Balkánbácsi, ez a nemzeti vagyont idegen kezekbe átjátszó privatizáló, mocskolódó fő-bitang: alias széles gábor. 

Morvai Krisztináról csak félve merem elmondani őszinte véleményemet, hiszen mindenki, akinek nem volt szerencséje közvetlen közelségből néhány szót váltania még Vele, biztosan túlzott elfogultsággal fog engem vádolni...mert én is ugyanígy tennék! 

Miután véget ért a háromórás, lélekemelő rendezvény, Morvai Krisztina dedikálta a Jobbik programfüzetét, ill. bármi egyebet, amire dedikálni lehetett. Ami engem nagyon meglepett, és ezt soha senkitől nem láttam még! -- hogy Krisztina végtelen kedvességgel leültetette maga mellé a dedikálásra várókat, és mindenkivel korlátlan ideig elbeszélgetett. Részéről semmi jele nem volt a türelmetlenségnek, így bizony volt, aki magáról megfeledkezve vigasztalódott Krisztina bűbájos természetéből eredő kedves szavaitól. 

Ami még ennél is meglepőbb volt, hogy a hosszú sorban várakozók részéről sem volt tapasztalható türelmetlenség, pedig igen csak későre járt már az óra mutatója. 

Mindenki sorra került, mindenkivel annyi ideig beszélgetett Krisztina, amennyire az illetőnek szüksége volt. Ha valakinek van fogalma arról, hogy Krisztina mennyire elfoglalt lehet, akkor meg se lehet igazán érteni, hogyan tudott késő este még ennyi időt fordítani ránk. 

Nem tartom magam rossz emberismerőnek, így bátran jelenthetem ki, hogy e végtelen természetes kedvességgel megáldott Krisztina egyúttal sziklaszilárd ember is. 

Lehet, hogy tévedek, hiszen ennek lehetőségét sohasem zárom ki; és az is lehetséges, hogy a végtelenségi elfogult vagyok Vele! Egy azonban bizonyos, hogy a korábbi idők tapasztalatai alapján fokozatosan kialakult véleményem a tegnapi nappal szilárd alapokra helyeződött! 

Megvallom őszintén, hatalmas kő esett le a szívemről, hiszen végre megbizonyosodhattam arról, hogy nem tévedtem abban amit éreztem, amit Morvai Krisztináról, Balczó Zoltánról, Szegedi Csanádról, Vona Gáborról, és legújabban a mi Jobbikos képviselő-jelöltünkről, Kovács Bertalan Tamásról eddig közvetítettem. 

Feledhetetlen est volt ez a tegnapi. (IS). 

Oly hitelesen, "hittel, reménnyel, szeretettel" képviselték a Jobbik programját, (az egyedülit!) hogy még a siketnémák is megértenék szilárd elhatározásukat, szándékaik tisztaságát. 

Említésre érdemes dolog: Morvai Krisztina elmondása szerint amerre csak jár szerte az országban, mindenütt azt látja, hogy korábbi szomorúság helyett már remény csillog a szemekben; bizalom sugárzik az arcokról! Megalázott honfitársaink most már emelt fővel tekintenek Rájuk a zsúfolásig megtelt termekből. 

Pörzse Sándor szerint is a feléjük áradó szeretet erősíti minden napjaikat, minden óráikat, minden perceiket. Mi pedig azt tapasztalhatjuk, hogy határtalan szeretetünk, tükröződik vissza cselekedeteikben. Remélem ez egy soha véget nem érő, interaktív folyamat! 

Isten adja, hogy ez továbbra is így legyen! Isten áldása kísérje Őket nemes szándékaikban, tetteikben; segíjje áldással végre ezt a sokat szenvedtetett magyar nemzetet. Szülőföldemet, az én drága hazámat! 

Méltóságteljes megemlékezést kívánok! 

Szebb jövőt! 

Honfitársi szeretettel: 
V. Szabolcs 

.