Egy két éve húzódó per végén szerda délelőtt egy volt veszprémi vállalkozó házánál megjelent egy bírósági végrehajtó, valamint a banki követelést behajtó cég embere azzal, hogy elviszik a házat.
Egy társadalmi szervezetnek köszönhetően megjelentek a Baláca utcában a sajtó munkatársai is. Rendőrök szintén kijöttek, de, mint kiderült, rájuk nem volt szükség. Egyfajta megegyezés született.
- Jól végződött a dolog, nem lakoltattak ki bennünket! - mondta a telefonba az 52 éves családfő aggódó feleségének. A veszprémi H. Z. és családjának a lakásügye több évre nyúlik vissza. Minden akkor kezdődött, amikor felvettek egy 30 millió forintos hitelt a budapesti Korona Credit Kft.-től, hogy tovább működhessen a férj építőipari vállalkozása. A pénzügyi szolgáltatóval szerződést kötöttek, eszerint, ha nem tudnak fizetni, elveszik tőlük a 46 milliós házukat.
- A 30 milliót azért vettem fel, hogy megmentsem a cégemet - avat be a részletekbe H. Z.
- A beszállítóim követeléseit rendeztem, viszont nekem mások nem fizettek. 2007 őszére igen jelentős, közel 70 milliós kintlévőségem lett. Sajnos bekerültem én is a körbetartozók közé, így rövidesen nem tudtam törleszteni a részleteket.
A pénzügyi szolgáltató a szerződés szerinti 61. nap után benyújtotta az igényét a házunkra. Én elismertem a 30 milliós tartozást, csak éppen azt nem láttam, hogy ők hajlandók lennének kifizetni a 46 és a 30 millió forint közötti különbözetet, amiből tudnánk venni egy kisebb lakást. Két éve kezdődött a polgári per, ami, ha úgy tetszik, a mai nappal majdnem véget ért.
A kétszintes lakást szerdán reggelre a család kipakolta, mert nem lehetett tudni, mit hoz a délelőtt. A családfő megjegyezte: - Akkoriban elém tettek egy 30 oldalas szerződést, amit jó lett volna alaposabban átnézni, illetve elvinni előtte ügyvédhez.
A szerdai ügyben formai hiba történt: nem volt szabályos a végrehajtási beadvány. Tudniillik a végzésben az apa, akié a ház, mint kötelezett (kezes) szerepelt, s nem a fia, aki annak idején szintén aláírta a hitelszerződést. Most a család időt nyert, s tovább pereskedik, mert nem mondanak le a 16 milliójukról.
H. Z. napokkal ezelőtt minden dokumentumot elküldött a Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetségének, ahol jogászok nézték át a szerződésüket, amiben csontot találtak. Ezért is
Dabasi Tamásvett részt a szerdai egyezkedésen a szövetség elnöke, Dabasi Tamás. Valójában nekik köszönhetően H.-ék még szerda délután visszaköltözhettek veszprémi otthonukba.
- Mindent el kell követni, hogy bankoknak, ingatlanforgalmazóknak ne legyen lehetőségük a törvényesség látszatát keltve a tulajdonosoktól elvenni az ingatlanjukat - hangsúlyozta az elnök.
Az ország vezetőinek nem szabad megengedni, hogy önhibájukon kívül a hiteleket törleszteni nem képes emberek az öngyilkosságba meneküljenek. Leginkább a pénzügyi szolgáltatókra jellemző, hogy szabálytalanul szereznek tulajdonjogot, amihez esetenként bírósági végrehajtók is asszisztálnak. A kilakoltatás után a külföldi offshore cégeken keresztül értékesítik az ingatlanokat, csak hogy ne kelljen idehaza adót és járulékot fizetniük.
Változzon a jogi háttér- Nem értek egyet azzal a jogszabályi környezettel, amely lehetővé teszi, hogy a hitelt folyósító pénzintézet és a hitel felvevője a polgári jogviszony szerint ne legyenek egyenrangú partnerek - közölte a megyeszékhely polgármestere, amikor arról érdeklődtünk, mi az oka annak, hogy személyesen jelenik meg egy kilakoltatáson.
Debreczenyi János állítása alátámasztására hozta fel azt a példát, hogy a hitelező jelen helyzetben megteheti, olyan lábjegyzetet illeszt a szerződéshez, amely kihatással van a hitelezés egész tartalmára.
Éppen ezért a kilakoltatás helyszínén azt kérte az ott jelen lévő két országgyűlési képviselőtől, dr. Kovács Zoltántól és dr. Horváth Zsolttól, hogy működjenek közre olyan jogszabályi környezet kialakításában, amely ebben a helyzetben is visszaállítja az egyenrangú polgári jogviszonyt, és lehetetlenné teszi, hogy haszonlesést váró, parazita szervezetek beépüljenek a folyamatba.
Amitől sokan tartottak, most bekövetkezett: a bankok, illetve a megbízott cégek sorra jelentkeznek, hogy a fizetésképtelen adósoktól elvegyék a házukat, lakásukat. Tavaly év végig 19 ezer hitelszerződést bontottak fel.
Korábban egymillió-hétszázezer ember vett fel hitelt, jelenleg 750 ezren egy éve nem tudják törleszteni az adósságukat. Rövidesen az APEH engedélyével - a nyilvánosság előtt - a világhálón lehet csak licitálni az ingatlanokra, így a visszaéléseket ki lehet zárni.
Azt, hogy egyesek fizetett információkkal bennfentesként árveréseken vegyenek részt. Ők jóval a piaci ár alatt juthattak otthonokhoz, amelyeket aztán busás haszonnal passzoltak tovább.
De amíg ez nem történik meg, a leendő kormány azt ígéri, hogy amint lehetőségük lesz, megtiltják a kilakoltatásokat és az árveréseket.
Mátételki András - Napló-online
.
Kommentáld!