A kormány hazudott, amikor azt ígérte, hogy megvédi a magánnyugdípénztárakat - mondta Schiering Gábor, az LMP politika hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.

A költségvetés nem tartalmaz külön alapot a magánnyugdíjpénztártól elvont pénzek kezelésére. Ráadásul nem csak elvi fenntartások vannak, a részletek is kidolgozatlanok, nincsenek hatástanulmányok. Ebben a formában a kormányon kívül nincs nyertese ennek az einstandnak – mondta Scheiring Gábor, az LMP képviselője hétfőn a parlamentben a magánnyugdíjpénztárakat érintő, tervezett törvénymódosításokkal kapcsolatban.  Elképzelhető, hogy a kormány befektető lesz tőzsdei cégekben?

Egy újabb Jobbikos program megvalósítása. De persze nyakatekertebb, mint a nemzeti radikális párté. Az kapna segélyt, aki dolgozik, de a Fidesz szerint elég lenne 30 nap is egy évben, hogy az illető pénzhez jusson. A másik javaslat, hogy aki nem teszi rendben kertjét az nem kap segélyt.

A 28 500 forintos rendelkezésre állási támogatás eddig azoknak az aktív korúaknak járt, akiket semmilyen közmunkába, képzésbe nem tudtak bevonni. Vagy nem is akartak.
A szociális ellátásról és a foglalkoztatásról szóló törvény módosítása szerint januártól ezt a bérpótló támogatás váltja fel, kifizetését azonban szigorúbb feltételekhez kötik.

A Mal Zrt. állami felügyelet alá vételét sokan úgy értékelték, hogy a második Orbán-kormány határozott lépéseket tesz az államosítás irányába. Bel- és külföldön egyaránt éles reakciókat váltott ki az intézkedés, noha mind a miniszterelnök szóvivője, mind a külügyminiszter hangsúlyozta a vállalat felett gyakorolt állami felügyelet átmeneti jellegét. A kormány törekvése a magánnyugdíj-pénztárak ellehetetlenítésére szintén az államosítástól való félelmeket váltotta ki

A két esettel kapcsolatos reakciók rávilágítottak arra, hogy húsz évvel a rendszerváltás után a kormányok beavatkozó tevékenységének kivételes eszközeként nyugaton is alkalmazott "államosítás" szó rosszul cseng Magyarországon, ami a történelmi előzmények következtében nem is csodálható.

A párkapcsolati erőszak következtében elhunyt nőkre emlékeztek a "16 akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen" elnevezésű kampányt megnyitó felvonulás résztevői vasárnap Budapesten.

Magyarországon az Országos Rendőr-főkapitányság nyilvántartása szerint az idén eddig 42 nő halt meg családon belüli erőszak következtében. A partnerük vagy volt partnerük által bántalmazottak száma becslések szerint eléri a félmilliót. Minden ötödik nő él vagy élt már olyan kapcsolatban, ahol rendszeres testi bántalmazást szenvedett el, és még mindig hetente egy nő veszíti életét ilyen körülmények között.

Mégis kapnak nyugdíjemelést a rokkantnyugdíjasok - derül ki a minisztérium közleményéből.

A rokkantnyugdíjasokra nem vonatkozik a csütörtökön bejelentett, januártól érvényes nyugdíjemelés - adta hírül az mr1-Kossuth Rádió pénteken.

A közleményben az áll: január 1-jétől 3,8 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. Ez a növekedés egyaránt vonatkozik a normál öregségi és az özvegyi nyugdíjakra, az árvaellátásra és a baleseti járadékra. Mindez körülbelül 2 650 000 nyugdíjast érint.

Az új Alkotmány aláírása az első magyar országgyűlés helyszínén, Ópusztaszeren történhet meg. Ebben a hagyományőrzően nemes kezdeményezésben nincs semmi kisebbségellenes, kirekesztő, vagy szélsőséges megközelítés, nem táplálja az antiszemitizmust és a rasszizmust, mégis vannak olyanok, akinek az a legfontosabb, hogy mindenbe belekössenek, ami nem az ő kultuszukat ajnározza.

Az Urbanlegends.hu ennek kapcsán felidézi Kovács Ákos Árpád-ünnep, Szent Istvánkor - Egy kultikus emlékhely genealógiája című tanulmányát.

Hová tűnik közel 40 ezer ember munkahelye? Lesz-e rehabilitáció a Marcal-völgyében? Mikor jön el az ideje a liberális kultúrterror felszámolásának? Hogyan támogatja a kormány a gyermeket vállaló családokat? Mi lesz az emberek pénzével? Mit tett a kormány a Márai-program megvalósulásáért? Mi lesz az egészségügyben a bérekkel? Magánnyugdíj-pénztárak, avagy meddig uralja még a cinizmus a kormány politikáját? Mi lesz az "Út a munkához" program után?

MOTTÓ: Biztosak lehetünk benne: hétfőn sem fukarkodnak az interpellációkkal és kérdésekkel a képviselők.

Szilágyi György országgyűlési képviselő szombati sajtótájékoztatóján ismét a média kettős mércéjének tudta be, hogy a Jobbik Ifjúsági Tagozatának (IT) rákosmenti tagjait ért csütörtöki cigánytámadás meglehetősen csekély visszhangot kapott.

Felvetette, hogy ha az OCÖ aktivistáit érte volna hasonló támadás, akkor "kamerahegyek" tudósítottak volna. Ez azért is marad fikció, mivel az OCÖ vezetői jelenleg inkább a bíróságon, a vádlottak padján találhatók.

Nő hazánk lemaradása a napelemek alkalmazásában

A nap szolgáltatja a világ legtisztább energiáját, de Magyarország egyre távolabb kerülhet ettől a szennyezésmentes forrástól: felhasználása sem a Megújuló Cselekvési Tervben, sem az MTA Megújuló energiák hasznosítása című, idén ősszel kiadott kötetében, sem pedig az Új Széchenyi terv vitairatában nem szerepel megfelelő súllyal. Miközben Magyarországnak a végső energiafelhasználásban tíz éven belül több mint duplájára kellene növelnie megújuló energiafogyasztása részarányát, addig a most készülő cselekvési terv messzemenően figyelmen kívül hagyja a valós igényeket, adottságokat – állítja az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platformja (IMNTP). 

Holott Magyarország kiváló földrajzi adottságokkal rendelkezik a napenergia fotovillamos hasznosítására: ha az összes használaton kívüli területre napelemeket telepítenénk, akár a teljes magyar villamos energiafogyasztás többszöröse is előállítható lenne.

Rászáll tagjaira az EU, hogy oldják meg a területükön keletkező radioaktív hulladék elhelyezétés. A veszélyes anyag senkinek nem kell, így minden országnak magának kell kitalálnia, hová vigye azt. A magyar atomhulladék nagy része várhatóan a Mecsek gyomrába kerül, de úgy kell eltemetni, hogy bármikor elő lehessen venni. Hátha valaki kitalálja, hogyan lehet ártalmatlanítani a sugárzó anyagot.

"Jó mélyre elássuk egy alkalmas kőzettestbe" - fogalmazott sarkosan egy tavaly nyári vitában Aszódi Attila, a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézet igazgatója, amikor a radioaktív hulladékok lehetséges elhelyezése került szóba.